A napokban olvastam el a "Boldog napok a pokolban" című művedet és nagyon meghatott a történet. Egyszerűen fantasztikus már maga a megfogalmazás, a szereplők jelleme és a cselekmény is, hogy egy ilyen szörnyű helyen is van remény. Igen erről a történetről a remény jut az eszembe és köszönöm, hogy hitet adtál nekem, hogy a legnehezebb helyzetben is van remény. A másik pedig, elkezdtem a folytatását a "Lehulló kötetek"-et... egyenlőre csak annyit fűzök hozzá, hogy méltó folytatása az előzőnek! Köszönöm, hogy olvashattam!
Üdv: Sara |
Bocsi de még mindíg nagyon a mű hatása alatt állok.Nem lehulló köteleket akartam írni, hanem a Falakon túlt:) |
Egyszerűen fantasztikus.Annyira imádom az írásaidat,bár csak most jöttem erre az oldalra.Az összes írásodat a továbbvilágon olvastam.Az utolsó volt ez a háom részes történet.Nagyon jó ahogy Harry és Perselus kapcsolatát ábrázolod és megtudhatjuk Perselus érzéseit is.Bevallom,hogy a mű közben sokszor kezdtek potyogni a könnyeim (17 éves lány :D) . De a Lehulló kötelek vége annyira meglepett mégis annyi megkönnyebbülést hozott: túlélte:)Szóval nem tudom jobban megfogalmazni hogy mennyire tetszett.Remélem írsz még, könyörgöm,annyira tetszenek a műveid. Gratulálok:))) |
Ez nagyon-nagyon jó!:))
Az első rész is szuper, a folytatás is nagyon jó, egyátalán nem nyögvenyelős folyt köv!!
Szval őszinte gratula!!!
Lucacica |
Egyszerűen zseniális! Maga a történet, az érzelmek ábrázolása annyira élethű, hogy az ember hihetetlenül képes beleélni magát. Sajna még csak most kezdtem el olvasni, de legalább nem kell állandóan új fejezetre várnom(ami nem biztos hogy baj legalább mindig van izgalom:)) Üdvözlet vg22 |
Szuper csúcs ez a sztori!!!!!!
Állatira tetszett, és ugye a Falakon túl az a folytatás????? Kérlek kérlek kérlek!!!
:))
CSodás ,nagyon tetszik amiket írsz!!!
Gratulálok!
Viki |
Annyira imádom a történeteidet. Lehet, hogy a szereplők miatt, vagy maga a történet fog meg, vagy az írásmód... De ha elkezdem valamelyik fantasztikus története olvasni, akkor nem tudom abbahagyni. Nem találok szavakat. Kaptál Te már ezért díjat? :) Mert kéne, sok sok díjat azért, hogy ilyen csodálatos dolgokat alkotsz.
Katie |
Hát, nem nagyon találok szavakat... és nem tudom igazából megfogalmazni azt sem, hogy mi az, ami ennyire megfog az írásaidban. Talán az érzelmek, ahogyan ábrázolod őket. Ha jobban belegondolok, minden művedben erősen jelen vannak, és engem főleg ezek tudnak megfogni, megindítani. Volt már, hogy megkönnyeztem 1-2 jelenetet... Már írtam egyszer, most mégis megismétlem: köszönöm az élményt, amit kaptam tőled! tündibogyó |
Most olvastam el másodjára, és hű maradok magamhoz. Csak a végén írok véleményt. Hu. MÉg mindig a hatása alatt vagyok. Persze az ember próbál kemény lenni, és kívülállóként nézni a dolgokat, de ezt most nem tudom elmondani magamról. Tisztára beleéltem magam. Talán nem is a beleélés a jó szó. Nem tudom megfogalmazni. Azt szokták mondani, hogy egy könyv akkor jó, ha többször is el tudod úgy olvasni, hogy nem unalmas. Hát ez most olyan volt. Nehéz ezt leírni, mert nem nagyon adom ki magam, de voltak olyan részek, hogy nem kaptam levegőt az izgalomtól. Minden hódolatom a tied.
jankyhun |
hűűűű... én még sajnos csak most értem a falakon túl végére... eszméletlen érzéseket váltott ki belőlem.. rengeteget sírtam miközben olvastam.. fantasztikus volt!! nagyon nagyon nagyon jó író vagy, és ez a regény az előzményekkel és mindennel együtt, valami fantasztikus! nagyon köszönöm az élményt... nem nagyon tudok megszólalni.. csak gratulálni tudok hozzá :) üdv |
A gardrób cimű irás dicséretet érdemel^_^És kap is :D Szomorkás a hangulata, de nekem nagyon tetszik. |
Ismét csak azt mondhatom: hihetetlenül mély katarzist vagy képes előidézni az emberekben. Hogy hányszor ölted meg Harryt - "velem együtt" - nem számoltam, de anniyra átéltem az egész történetet, hogy még most sem éledtem fel belőle... Eszméletlenül jó a történet, és azt hiszem, ehhez hozzátetted azt is, amit te magad ki tudtál hozni a sztoriból, úgyhogy ismét csak gratulálni tudok. Így tovább. Még sokszor.:D |
Annyit tudok mondani, hogy amit olvastam az elképesztett.
Kezdődött minden a Boldog Napok A Pokolban dologgal. Sosem olvastam még olyat, ami Piton érzéseivel is foglakozna. NAgyon új volt és szokatlan. Bevallom, sosem volt szimpatikus a prof, gondolkoztam is rajta, hogy minek olvasom el? De megmagyarázhatatlanul mégis megfogott. Érezni lehetett a szenvedést, és hogy sosem lesz vége annak amibe belecsöppentek. Ez volt a történet igazi ereje, a sok részlet.
Megérti az ember eztek után Ront is. Neki olyan lehetett a merengöben, mint aki elolvasta a kínzások minden egyes részletét.
A szerelmi szál meg egyenesen villámként kerül a történetbe. Nem is értem, hogyan lehetett ilyen sokáig kihagyni, vagyis inkább a háttérbe szorítani a dolgot. Amikor hirtelen kitört, akkor éreztem igazán hogy nem lehet mostmár kibirni elérzékenyülés nélkül. Fiu vagyok, 20 éves, de nem érdekel különösebben:) Zseniális a vége. A hirtelen ugrás, elhitetted hogy Harry meghalt. Aztán villámcsapásként megérkezik, és hatalmas kő zuhant le az emberröl. Már akkor esezmbe sem jutott hogy magyarázatot találjak az okára, hogy nem halt meg, de gondot forditottál erre is, és Perseluson keresztül ezt is megtudtuk.
Nincs mit mondanom tovább, lenyűgöző volt. Nem érdemled ezt, hogy egy weboldal tartsa magában ez, ráadásul INGYEN! Nem azt mondom hogy hasznot húzz belöle, de akármennyire is olvastam, megvenném őket. Az ember késöbb a gyerekeinek ugy adhatná kezébe a HP sorozatot, hogy nézzétek: Olvassátok el a 4. részig, aztán válasszatok Jo és Enahma között. De ha tetszik mindkettöt olvassátok el. Furcsa igen, de kétféle alternativa. És a gyerek máris 10 könyvet olvasott ki, nem 7-et.
Továbbo sok sikert, tudnék még irni, de nagyon sok a gondolat, és dolgoznom is kell:)
Minden jót!
Gebe ( gabizolipage@freemail.hu ) |
Nagyon jó!!!!!!!!!!!!Minden írásod!!!!!!!!!!!!!!!!!! Nem akarod folytatni az anyai vért? LEgalább 1 bónusz fejezettel, amiben leírod HArry szülinapját(Ron,Mio látogatásával) Nem kell, ha nem akarod, csak érdeklődtem. Én már elképzeltem egyszer, de az nem olyan jó, teljesen más mint a stílusod. ezért szerettem volna. |
A Merin mar irtam, de ide is ide irom. Nagyon szeretem ezt a törtenetet, ugyanugy, ahogy a gardrobot is. Az eddig Tõled olvasott irasokban mindig Harry es Piton kibekulese volt a tema. Nem tudom miert, de ketsegtelen, hogy nagyon otthonosan mozogsz ebben a temaban. Es minden apro szalat elvarsz, nem marad semmilyen ketely a törteneted utan, amit esetleg ne ertettem volna. Ezuton is gartilalok!!
Miklos Eszter |
Hali!
Imádom A gardrób történetet. Ha itt járok, mindig elolvasom. Nagyon szép és megható. Kár, hogy nem adnak ki kis hazánkban olyan könyvet, amiben összegyűjtik a legjobb Hp sztorikat. |
Hűűű! Ez nagyon jó volt. A végét végigkönnyeztem.
Lesz folytatás???
Csak mert sztem folytatni kéne, annyira jó volt a egész.
Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a nagyszerű történetet.
Stiga |
Egy átvirraszott hét áll a hátam mötött, mire a trilógiával végeztem. Most rémes hiányérzet kínoz, nem tudom mit olvassak ez után. Nagyon izgalmas, lebilincselő olvasmány volt, alig tudtam tőle elszakadni. Tanúim rá a karikák a szemeim alatt.
A 6. kötet utáni történeted mikor lesz fent és hol - magyarul? Már alig várom, hogy újat olvassak tőled.
Köszönöm |
Húú, hát nem gondoltam, hogy ilyen hamar végzek a történeteddel. Hiába, egyszerűen nem lehet abbahagyni. Örülök a sok happyend-nek, bár egy kicsit sok volt, hogy Quiet a dementorcsókot is túlélte...
Nem is tudom, mit mondjak. Leah-t sajnáltam, ha nem látogatott volna el hozzájuk Malfoy, talán nem állt volna át a sötét oldalra. Jut eszembe: kicsit homályos volt ez a Draco-dolog. Nem értem, attól még, hogy Draco esküt tett, miért szabadult meg Quiet lelke. Én úgy képzeltem, hogy inkább a jószándék miatt élte túl.
Egy világ dől össze bennem, mikor Quiet megerőszakolta Hermionét. Jó, jó tudom hogy részeg volt, de akkor is... És az álomtalan álom főzet-függőség...ezek voltak a legszívszorítóbb részek. Kegyetlen volt, hogy Quiet még átváltoztatástanra se járhatott amiatt a rohadt főzet miatt. Örvendtem, mikor a végén Quiet tökéletesítette a főzetet. Felteszem a függőséget próbálta kiküszöbölni.
Rengeteg volt a végén az összefüggés: például az Avery poronty- hát persze, említetted a történetben.
A beosztásnál kicsit furcsa volt hallgatni azt a sok ismerős nevet. Pár év és a fél Roxfort Weasleykből fog állni :)
Mit írhatnék még? Látom lassan átmegyek regény méretbe, úgyhogy abba is hagyom.
Egy szó mint száz: csodálatos volt a történeted, kevesen voltak rám ekkora hatással.
Maradok lelkes olvasód:
nagini denem |
Gyönyörű!! Nagyon okos megoldások vannak benne, csak a vége nagyon kegyetlen. A fürdetésnél elbőgtem magam. Miért pont az elmúlt év törlődött ki???A legfontosabb :((
Sajnálom Siriust is: szegény Tapmancs, mugliként kell éljen. Hogy fogja tudni megmenteni magát, ha veszélybe kerül? Milyen paranoiás lettem a történetedtől!
Szerettem, mert annyi alapigazság van benne, és mind igaz. A félelemről,a szeretetről, a kémekről. Apropó kémek! Kiváncsi leszek Leah sorsára! Szegény kislány, szerintem ő se tudta, hogy mit tesz. Nem volt Imperius alatt?
Köszönöm az élményt, amit a történeteddel nyújtottál! Ígérem, még ma este nekiesem a trilógia következő részének.
Azt hiszem, ez a történet egy kicsit megingatta a Sötét Művészetek iránti rajongásom. Komolyan! Na többet nem írok, alig várom, hogy nekifogjak a folytatásnak!!!
Még egyszer megköszönöm az élményt, és sok sikert kívánok a további írásaidhoz!
nagini denem |
[Friss hozzászólások] [1188-1169] [1168-1149] [1148-1129] [1128-1109] [1108-1089] [1088-1069] [1068-1049] [1048-1029] [1028-1009] [1008-989] [988-969] [968-949] [948-929] [928-909] [908-889] [888-869] [868-849] [848-829] [828-809] [808-789] [788-769] [768-749] [748-729] [728-709] [708-689] [688-669] [668-649] [648-629] [628-609] [608-589] [588-569] [568-549] [548-529] [528-509] [508-489] [488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [Korábbi]
|