Hú, hát ez jól esett ezután a szétázott nap után. De azért ha összefagyva is, annál büszkébben demonstráltunk a Parlament előtt az akadálymentesítésért. És olyan jó volt arra hazajönni, hogy itt az új rész! Köszi, köszi!!!!
Csacsi. |
Huhh....na most egy kis megnyugvás, hogy az "élesen" mégse ugy értendő:))))
Igy már talán kibirom a hétvégéig:)))
Kriszti |
Én sem értem . Mi élesen??
Gondolom Ares a gaz árulo.
N.S. |
*rémült tekintet*
Hol írtam azt, hogy "élesen"? És - jézusmária - hol kellene ennek különösebb jelentéssel bírni?
Látjátok, így jár az, aki a saját történetét sem ismeri.
*megy és megnézi, mi is ez az "élesen"-biznisz*
Ja, megnéztem. Lupin éles nevetése az utolsó sorban.
Spoiler! De: a szónak nincs jelentősége. Talán jobb lett volna, ha Enelen fordítását "időről időre felnevetett"-re javítom. *vállvonás* Nem t'om. |
Szia
Nagyon örültem mikor megláttam az uj fejezetett és boldog voltam, hogy a hétvégén felteszed az új részt, most viszont, hogy elolvastam zaklatott lettem és érzem, hogy nagyon messze van a hétvége, föleg Erised okfejtései után...
Milessssz ebből!!!!
Ha esetleg előbb meglesz a 13. rész kérlek tedd fel még a hétvége előtt...
Köszönöm
Kriszti |
*Amikor meglátta az új fejezetet örömtánncot jár*
*Amikor megláttja, hogy lesz új fejezet még a héten, örömében ugrálni kezd a gépe előtt*
Imádlak, mert megírtad, és téged is imádlak, mert lefordítod! Szóval mindkettőtöket! Sok-sok köszönet! (Osztozzatok rajta!)
Kitty |
Szia!
Tényleg nagyon jó rész lett!! :))) Az ajándékos is!! :))) Egyetlen egy szó zavar. Nem tudok vele mit kezdeni, mert olyan furcsának, gyanús. Ez a szó az "élesen." Tehát most nagyon-nagyon várom a további fejleményeket. És nem értem Harryt, hogy miért nem gondolkozik el azon, hogy kivel barátkozik, aki kém... Szóval 13-ig nem tudom mi lesz velem.
Pá!
Erised |
Szia Enahma!
HÚÚÚ de nagyon tetszik az új rész!!!
Csodás, remek, fantasztikus!:)
Gyorsan kérjük a következőt!!!!:))
N.S. |
Szia Enahma!
Nem szokásom véleményt írni, mert olyan bénának tartom azt írni, hogy nagyon jó volt a történet, mert szerintem mindeki ezt írja. De a lényeg attól még akkor is az marad, hogy nagyon lebilincselő, megragadó a történet, ahogy Harry és Perselus kicsit szerencsétlenkedik az érzéseivel, olyan emberi. Az meg külön tetszik, hogy sorban egyre töben jönnek rá a titokra, ugyanakkor izgulok is miatta, hogy nem lesz ebből baj? A végére már mindenki tudni fogja a titkot? Azon csodálkozom, hogy Hermione nem jött még rá, bár ő biztosan elmondaná Ronnak,ami viszont a jelen körülmények között hatalmas probléma lenne. Legalábbi sszerintem. Na mindegy, nem agyalok tovább, majd elolvasom, ha jön a többi rész is. Remélem továbbra is arányléag gyakran lesz frissítés.
Nycky |
Nem rég olvastam el a "boldog napok a pokolban" és a lehulló kötelékek"-et. Szerintem nagyszerűen írsz, a regényeid kitünőek. Csak így továb, minden elismerésem!
Pitypang |
Nagyon jó a történet, az egyik legnagyobb kedvencem! Tele szerenivaló emberekkel, én pedig csak azt sajnálom, hogy kimaradok ebből a történetből (is)...
Egy előző hozzászóláshoz: ne gondold, hogy a gyereknevelést meg lehet úszni bizonytalanság és bűntudat nélkül! Nem lehet! Akárhogy figyelünk, hogy el ne kövessük a szüleink hibáit, majd elkövetünk más hibákat! És persze nem bújhatunk ki a saját bőrünkből... De ha szereted a gyereket, nem csinálhatsz nagy hibát!
Marianna |
Sziasztok!
Olyan érdekes volt olvasni, amit írtál, Zsu... Én azért szeretem Pitont, a rowlingit is, és jópár fanfic-belit is, mert mélységesen emberi. Másrészt akárhogy is, de elképesztően bátor is...
És megérintett, amit magadról írtál. Én nem nőttem fel szeretetlenségben, de ahogy nagyobb lettem, valamikor érettségi táján, a szeretet teljesen háttérbe szorult az elvárásokkal szemben - amik addig is megvoltak, de a szeretet kompenzálta őket, vagy legalábbis elviselhetővé tette őket. Éppen akkor kerültek előtérbe az elvárások, amikor életem egy igen nehéz szakasza tartott. Új élet, új város, új iskola, új emberek... És senki nem állt mellettem tapasztalatával, gondoskodón, hogy segítsen meghozni a döntéseimet... Azóta sem, pedig nekem máig hiányzik valaki, mert néha még a felnőttnek csúfolt ember is atyai, anyai pátyolgatásra szorul... Én nem lettem olyan, mint amilyennek magad jellemzed, de a komplexusaim erdejében lassan el is veszem...
Szóval megértem Pitont, megértem a szülőségtől való félelmeit is. Nekem nincs olyan súlyos bűnöm, mint neki, és a fiam vér a véremből, nem fogadott gyerek, mégis gyakran megküzdök azokkal a szellemekkel, amikkel ő: alkalmas vagyok? jól csinálom? megérdemlem? nem követem el a szüleim hibáit? |
Nagyon jó lett ez a rész is mint minden eddigi! Alig várom már a folytatást! Ígéretesnek tűnik az ajándékbontás! |
Szia!
Továbbra is nagyon tetszik a történet!
Szerintem bűnhődjön csak Piton azért amit tett, hiszen amit tett az megbocsáthatatlan, inkább meg kellett volna halnia mintsem ezt az utat válassza. Nem tudom,miért vagyunk úgy oda egy ilyen jellemgyenge,beteg karaktertől?! Talán bennünk van a hiba?
Aztán látom Pitont szenvedni a szeretetlenségtől, a vágy, hogy szülei büszkék legyenek rá, vagy legalább elfogadják? emberszámba vegyék?, nem tom ez nekem túl durva.
Ismerek én is valakit aki szeretetlenségben nőtt fel, de nem lett kegyetlen. Igaz senki nem is várta tőle. Csak befeléforduló,nehezen barátkozó,túlságosan ragaszkodó,szinte csimpaszkodik, és ez néha zavaró. Nem tudja kimutatni az örömét,gátlásos. Nagyszájúsággal és olykor arrogáns viselkedéssel próbálja elleplezni komplexusait, és félelmét az el nem fogadástól. Nem tud megbocsátani sem másoknak, sem magának. Elég kellemetlen alak, jó lenne megszabadulni tőle, csak az a baj, hogy minden reggel visszanéz rám a tükörből.:( Szóval tudok azonosulni a karakterrel!:)) Főljön csak a levében.
Pár szót a slash-hez: Nekem mint elég konzervatív gondolkodású lénynek 2 férfi közötti szexuális kapcsolat (belegondolván mit csinálhatnak egymással) egyszerűen gusztustalan.A stílussal itt a neten találkoztam először leszámítva talán Thomas Mann Halál Velencében című művét.
Elsőre épp egy olyat fogtam ki ami nagyon szépen volt megírva és abszolút érzelmi síkon jutott el oda , ahova el kellett jutnia. Ekkor elgondolkodtam és még pár slash elolvasása után arra jutottam, hogy el tudom fogadni.Sőt az Elhagyott a félelembe már bele is kívántam, de jó hogy nem került bele, mert elvitte volna másfele az egész történetet. Gondolom a legtöbb shlash-t nők írják és azért annyira, hogy is mondjam érzelgős. Nekem fura 2 férfi közt az ilyen erős érzelmi kötelék.A mai világban ami olyan eldurvult. Mindenki rohan, törtet, könyököl,hajszolja a pénzt... A kapcsolatok inkább felületesek. Egy jó numera és kész... De van hogy az embernek már ahoz sincs kedve, minden elveszíti a szépségét....Nem beszélünk az érzéseinkről,elhanyagoljuk szeretteinket, Feszültek vagyunk, idegesek, szorongóak.....
Na befogom a szám.Sziasztok.
remélem minél hamarabb lesz új rész!:))
Ja és itt szeretném megköszönni, hogy segítettél a Yahoon !:)
N.S.
|
Szia!
Nagyon tetszett ez a rész is!! Ron nagyon szemét módon intézte el Quiet iránti utálatát. Kis hülye! Hermione helyében én nem tartanék szünetet... Tetszik az is, hogy Neville és Ares kapcsolata ilyen jó és nem kötekednek egymással. Sirius... Vele kemény menet lesz ugye? Remélem mindhárman túljutnak a problémán. Engem is érdekel, hogy Remus rájön-e és mikor. :)) Most nagyon várom már az ajándék bontogatós részt, hogy megtudjam ki, minek örül a legjobban. :)) Quiet is kap a lánytól ajándékot?
Várom a folytatást!!!
Még mindig NAGYON ÜGYESEK VAGYTOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Erised |
Isteni ez a rész is!!! egyre jobbak!!!NAgyon várom a folytatást! Kb. hetente van frissítés? Vagy heti 2x?
Zelmira |
Nagyon jó a történet! Szegény Pitont úgy sajnálom! Remélem hamar fenn lesz a következő rész is!
Miniboszi |
Ez a fejezet is nagyon jó volt,néha bánom, hogy nem tudok angolul, és csak probálok rájönni, hogy mit hoz a következő rész. Pitonért a szivem szakad, remélem Sirius nem bánik majd nagyon keményen velük.
Kérlek minél hamarabb tedd fel a folytatást, mert nagyon szeretném tudni, hogy mi történik a házban és Remus rájön-e, hogy kicsoda Quietus, és ha időd engedi a Fanfiction.netre is tedd fel az új részeket. Köszönöm nektek, hogy olvashatom ezt a remekművet.
Kriszti
|
[Friss hozzászólások] [Későbbi] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|